A rendellenességek kialakulásában genetikai tényezők játszhatnak szerepet, de előfordulhat olyan eset is, hogy a szülők teljesen szabályos fogazattal rendelkeznek, ennek ellenére a gyermeknél rendellenességeket találunk. Ilyenkor beszélhetünk születési rendellenességekről, mint például az ajak- és szájpad hasadék, szám feletti fogak, fogcsíra hiányok, abnormális formájú fogak,fogak közé behúzódó ajakfék, lenőtt nyelv. Kialakulhatnak szabálytalanságok az életmód vagy a rossz szokások miatt létrejött mechanikai hatások eredményeként is. Ilyen rossz szokás lehet az elhúzódó cumizás, cumisüveg használata, ujjszopás, a gyermek nyelvének rendellenes helyzete, funkciója (ún. nyelvlökéses nyelés), szélesebb, következményeként. Ide sorolhatóak még a gyermekkori „balesetek” miatt korán elveszített tejfogak, amelyek befolyásolhatják a normális fogváltódás ütemét.
A korai fogvesztés, a szabálytalan fogváltás következménye lehet a fogtorlódás, az egymást fedő, torlódott fogak elsősorban a front fogak területén látványosak, de a kisőrlő fogaknál is bekövetkezhetnek. A helyhiány miatt előfordulhat, hogy a tejfog még nem potyog ki, de a maradó fog már előbújik és beékelődik, nem képes előtörni szabályos helyzetben. Örökölhet a gyermek szűkebb állcsontot, de szélesebb fogakat, amelyek mellett már a torlódás nem kerülhető el.
Fogak közötti rés a metszőfogak területére jellemző. A túl nagy rés nem csak esztétikailag zavaró, a gyermek beszédére is hatással lehet, selypítést eredményez. Oka gyakran fogcsírahiány, erős, fogak közé lenyúló ajakfék vagy fogzási rendellenesség.
Előre álló metszőfogak esetében a normál harapáshoz képest a metszőfogak előrébb helyezkednek el, az ajkak nem érnek össze, így szájlégzés alakulhat ki, amely a nyálkahártya kiszáradásához, gyulladásához vezethet. Oka a hosszan tartó cumizás, indokolatlanul hosszú ideig használt cumisüvegből etetés, a pelenkák, kendők rágcsálása.
Gyakori fogazati rendellenesség a mélyharapás, amelyről akkor beszélhetünk, ha a felső metszőfogak éle túlzottan fedi az alsó metszőfogakat. Legsúlyosabb esetben az alsó metszők felső éle ráharap a felső metszőfogak mögötti ínybe. A mélyharapás következménye az ínygyulladás és a fogágy pusztulás. A későbbi fogágybetegségek kialakulásának a leggyakoribb oka lehet, kezeletlen esetben az állkapocs izületben is súlyos károkat okozhat.
A mélyharapás ellentéte, a nyitott harapás, amikor az alsó és a felső frontfogak között kisebb nagyobb rés található. Ilyenkor a gyermek nem tud rendesen harapni, az oldalsó fogaival próbálja meg a harapást. Oka lehet a kóros nyelvfunkció, az un. nyelvlökéses nyelés, az ujjszopás,a hosszan tartó, rossz kiképzésű cumi használata, valamilyen „nyugtató” dolog folyamatos rágcsálása. Súlyos esetben genetikai háttérrel is lehet indokolni ezt a rendellenességet.
Keresztharapásról akkor beszélünk, ha az alsó fog, vagy fogak a felsők elé záródnak, míg normál esetben a felső fogak vannak az alsók előtt. Keresztharapás jelentkezhet egy-egy fog esetében, de akár a fogsor első vagy hátsó részét is érintheti. Ez a rendellenesség komoly fogíny és fogágy betegségek előidézője lehet. Súlyos formája az. un.: bulldogharapás.
Mi a teendő, ha a szülő felismeri a szabálytalanságot, miért fontos rendszeresen elvinni már a fogak előtörése után a gyerkőcöket fogorvoshoz?
A szabálytalanságok korai felismerése egyes esetekben könnyen, kevesebb fájdalommal, kisebb beavatkozással kezelhető. A súlyosabb esetek megoldása a korai stádiumban rövidebb időt, kisebb anyagi ráfordítást, kevesebb gondot okoz mind a szülőknek, mind a gyerekeknek, elkerülhetők a későbbi súlyosabb következmények, amelyek felnőttkori korrekciója több időt, fájdalmat, pénzt igényelhet.
