A vírusról ismert, hogy állatról emberre terjedve okoz megbetegedést, maga a járványos vírus denevérekben található meg. Az még nem ismert, hogy közvetlenül került az emberi populációba, vagy létezik egy köztigazda, amely közvetítőként vesz részt a fertőzés átterjedésében. A denevérek emiatt még nem gonoszak, talán mi emberek vagyunk felelősek a nagymértékű változással, melyet a bolygónkon okoztunk és a mai napig okozunk, pl. túlnépesedés, klímaváltozás, erdőirtás stb, ezek azok amik miatt nagy számban találkozunk olyan mikróbákkal, amelyek már korábban is léteztek, de a mutációjuk és a genomváltozásuk lehetőségére nagyobb esélyt adnak az általunk létrehozott változások. Ezért nem szabad szegény denevéreket kiirtani, vagy gyűlölni!
Fontos a betegség gyors felismerése és annak más emberre történő átadásának megakadályozása.
Az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel terjedő betegségről van szó, ami lázzal, száraz köhögéssel, gyakori tüsszentéssel kezdődik, epicentruma Kínában van. A betegség súlyosbodásakor nehézlégzés, légszomj, majd a legsúlyosabb esetekben tüdőgyulladás alakul ki. Ritkábban egyéb tünetek is társulhatnak, mint például izomfájdalom, fejfájás vagy torokfájás. Tanulmányok szerint a fertőzöttek átlagéletkora 55 év körül van, míg a fertőződés valószínűsége fiatalabb szervezeteknél kisebb (10-15%).
A tanulmány azonban kitér arra is, hogy a betegek felének egyéb krónikus betegsége is volt. A legfőbb kihívás most a beteg emberek gyors felismerése és annak megakadályozása, hogy átadják a vírust másoknak, a legnagyobb problémát az enyhe megbetegedések vagy akár a tünetmentes hordozók jelentik, akik kiesnek a gyors felismerhetőség és diagnosztika hatásköréből. Azok az emberek vannak veszélyben, akik ott voltak, vagy kapcsolatba kerültek olyan emberekkel, akik Kínából jöttek, különösen ha a fertőzött területen jártak, vagy találkoztak onnan érkezőkkel.
Fontos tudnunk, hogy az influenzavírusokhoz hasonlóan cseppfertőzéssel terjedő betegséggel van dolgunk, a higiénés szabályok betartása elengedhetetlen. A gyakori kézmosással, zsebkendőbe (nem tenyérbe) tüsszentéssel, arcunk érintésének kerülésével és akár szájmaszk viselésével jó eséllyel elkerülhetjük a fertőzést. Természetesen a legfontosabb az, hogy ha betegnek érezzük magunkat, azonnal jelentkezzünk orvosi ellátásra, főleg, ha a betegség kezdetét megelőző 14 napban a fertőzéssel érintett területeken jártunk, vagy érintkeztünk olyan (esetleg már beteg) személlyel, aki szintén ilyen területről érkezett.
Fontos tudnunk, hogy a koronavírus a gazdatesteken kívül csak néhány órát képes életben maradni, tehát a heteken át utazó csomagokon fertőzőképes állapotban nem maradnak életben. A vírus genetikai információja a járvány kezdetét követő hetek során már rendelkezésre állt, így annak kimutatásához szükséges diagnosztikai teszt elérhető, a vírus genetikai változása, hála a modern molekuláris biológia technikáknak, betegről betegre követhető.
A megelőzés most talán a legfontosabb dolgunk!
