Mennyi folyadékot igyunk naponta? Mi számít „folyadéknak”?

Rengetegszer hallhatjuk, hogy igyunk eleget, mert különben megfájdul a fejünk, nehezebben koncentrálunk, hosszú távon tönkretehetjük a veséinket, fogyókúra esetén nehezebben tudunk fogyni, nehezítjük a keringési rendszerünk dolgát. Azt már sokan kívülről fújják, hogy napi 2-3 liter folyadék az ideális, ám vajon tudjuk-e, hogy mi számít folyadéknak? Folyadék-e a leves? Annak számít-e a yoghurt, a narancs, a görögdinnye? Ide sorolható-e a fagyi, a sör, a bor? Egészséges embereknél a napi folyadékigény: 1-6 hónapos korig 190 ml/testsúlykilogramm; 6-12 hónapos korig 800-1000 ml; 1-2 éves korig 1100-1200 ml; 2-3 éves korig 1300 ml; 4-8 éves korig 1600ml; 9-13 éves korú fiúknál 2100ml; 9-13 éves lányoknál 1900ml; 14 év felett 2-2,5 l. Felnőtteknél ez azt jelenti, hogy 10 testsúlykilogrammonként 4 dl folyadék bevitelére van szüksége a szervezetünknek. Ennél sokkal bonyolultabb, hogy mennyi is az elégséges, vagy pontosabban optimális folyadékfogyasztás. Befolyásoló tényező akad bőven, fontos, hogy valaki idősebb vagy fiatalabb, netán gyermek, aktív életet él vagy inkább irodai munkát végez, sokat tartózkodik a szabadban, vagy ideje nagy részét légkondicionált irodában, autóban tölti, rendszeresen sportol, vagy mozgásszegény életmódot folytat. Más a folyadékszükséglet nyáron (amikor extrém esetben meg is duplázódhat a verejtékezés miatt) és más télen is. Az biztos, hogy a testünk pontosan elárulja, hogy eleget iszunk-e. Ha valaki keveset jár pisilni és a vizelete sötét színű, akkor valószínűleg nem iszik eleget. Ha azonban naponta 8-10 alkalommal is vécére megy, és a vizelete majdhogynem színtelen, akkor a szervezete számára megfelelő mennyiségnél több folyadékot fogyaszt. Ez sem egészséges, mert ilyen esetben túl sok ásványi anyagot veszít  el, aminek a kiválasztása megterhelheti a veséket. Folyadékot nemcsak a kiválasztó szerven keresztül veszítünk, hanem izzadással, széklettel, légzéssel is. Mit számít folyadéknak? A víz, a tea, a gyümölcslé, a szénsavas italok ebbe a csoportba tartoznak, ez mindenki számára egyértelmű. De vajon ide tartozik a tej, a kávé, a sör, a bor, a leves, a fagyi, a yoghurt? A gyümölcs, ha kipréseljük, folyadék, ha esszük akkor beszámoljuk a folyadék fogyasztásba? Vesebetegségben szenvedőknek, vagy szívbetegeknél nagyon fontosak ezek ismerete! A dietetikusok szerint a zöldségekben, gyümölcsökben sok folyadék van, pl. a görögdinnyében, narancsban, szőlőben, ez beleszámít a folyadékfogyasztásba. Hígabb levesek több, sűrűbb levesek kevesebb folyadékot tartalmaznak, a tej is folyadék magas tápanyagtartalommal. Az alkoholtartalmú italok nem számítanak bele a folyadékfogyasztásba, az alkoholmentes változat azonban kivétel. A koffeines kávé nem folyadékpótló, de a híg, koffeinmentes beleszámítható a napi folyadékfogyasztásba. Nyáron több folyadékra van szüksége a szervezetünknek, ekkor a fagyi is némileg visz be folyadékot, de ez a mennyiség minimális. Fontos tudni, hogy az idősek és a gyermekek sokszor elfeledkeznek a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelről, őket figyelmeztetni kell! Ismert, hogy testünk kb. 60-70 %-a víz, ezért létfontosságú a folyadék bevitel, mert rossz közérzetünk, fejfájásunk lehet, nehezebben koncentrálunk ennek elmulasztása esetén.