Meddig érdemes egy foggal/fogért küzdeni?

Mikor érdemes kihúzni a fogat és mikor érdemes adni neki egy esélyt? Mindenki küzd a fogaiért, hiszen a saját fognál nincsen jobb. Rugalmasan, mégis masszívan rögzített a fogágyban, természetes szövetek sokasága, amire nem leszünk allergiásak, ami tökéletesen passzol hozzánk. Az emberek mégis magától értetődőnek veszik a fogaikat. Azonban ahogy a napi rutin része a testünk ápolása, úgy hiányzik sokaknál a napi szájápolási rend kialakítása. Rendszeres, alapos tisztítás nélkül pedig gyakran olyan súlyossá váló folyamatok jelennek meg a szájüregben, melyek akár foghúzással is járhatnak. De mi az a pont, az a határvonal, amin túl azt mondjuk, „Kész, vége, itt bizony húzás lesz!”? A régi időkben minden fájós fogat kihúztak. Akkor még nem volt olyan fejlett a technika, azt sem tudták, mi fán terem a gyökérkezelés. Azonban napjainkban már olyan készülékek, anyagok állnak rendelkezésünkre, melyek segítségével képesek vagyunk a visszafordíthatatlanul begyulladt, vagy elhalt fogakat is megmenteni. Nem mindig és nem minden áron! Mi tehát a döntő tényező? Nem is egy van, sok mindent latba kell venni a fogorvosnak. Mikor tesz jót, ha megmenti, vagy ha kihúzza? Nagy a felelősség! Lássuk tehát a befolyásoló szempontokat: A legfontosabb az elváltozás mértéke. Ez nem feltétlenül egyenes arányos a fájdalommal vagy arcduzzanattal. Ezeket a tüneteket ugyanis kezelni lehet. Amit nem lehet kezelni, az a gyulladás okozta csontpusztulás, ami a röntgenfelvétel alapján határozható meg. Ha nagyon nagy területet érint, esetleg a szomszédos fogak felé is terjed, vagy a több gyökerű rágófogak gyökerei közé is behatolt, illetve nagyon agresszíven halad a folyamat, akkor a foghúzást javasoljuk. Azonban egy közepes elváltozás egy jó immunrendszerű egyénnél meggyógyulhat, ezért ilyen esetben érdemes megpróbálni a gyökérkezelést, és várni, hogy a gyulladás zsugorodjon össze, amennyire csak lehet. Mindenképp befolyásoló tényező a kor és a fogazat állapota (a státusz), ugyanis egy fiatal, ép fogazatú egyénnél sokkal tovább küzdünk egy-egy fogért. Sajnos ebben az esetben is fellángolhat a gyulladás, és bár kisebb esetben, de végződhet a kezelés fogeltávolítással. Ennek ellenére, a kis esetszázalék miatt mindenképp a fog megmentésére tesszük a voksunkat, hiszen mint az elején is említettük, a saját fognál nincsen jobb. Figyelembe kell ezek mellett venni az adott fog szerepét, hiszen egy nem funkcionáló, pár nélkül álló fájós bölcsességfogat nincs értelme „tartogatni”. Viszont vannak olyan fontos fogak, amik egy-egy fogpótlás alappillérei, ezeket lehetőség szerint igyekszünk megmenteni. Az sem mindegy, hogy a fog volt-e már gyökérkezelve. A sokszori alkalommal kiújult és kezelt fogak újrakezelése nem mindig vezet teljes gyógyuláshoz, ezért ezen fogak eltávolítása javallott. Figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy a kihúzott fogakat , ha volt funkciójuk, szemközti párjuk, pótolni kell. (A pótolatlanság számos káros következményhez vezet, úgymint a szemben lévő fogak kiemelkedése, rágás funkció károsodása.) A pótlás pedig ugyanúgy költségekkel jár, tehát nem sóhajthatunk fel, hogy „le van tudva, már eggyel kevesebb”. Láthatjuk tehát, mennyi mindentől függ, hogy a fogorvos miként dönt fogainkról. Sokféle információ, ami alapján mérlegelni kell, nem egyszerű minden szempontból ideális döntést hozni. Tehát a legfontosabb, mint már annyiszor mondtuk, a rendszeres fogápolás és fogorvosi kontroll, emellett pedig annak megértése, hogy minden ember egy különleges indivídum, ami az egyikünknél működik, nem feltétlenül jó választás a másikunknál.