Milyen kezelés való nekem?

Érzékeny a fogam hidegre! Mi lehet vele? Milyen kezeléssel lehet gyógyítani?

A szoba hőmérsékletű folyadékra nincs érzékenység, de a kicsit hűvösebb italra, ételre már majd kiugrom a bőrömből! Nem tart sokáig a fájdalom, de nagyon intenzív.

Ennek a panasznak egyik oka lehet, ha a fog nyakáról az íny visszahúzódott, a gyökéri rész szabaddá vált, itt már a fogat zománc nem borítja. Enyhébb érzékenységnél a tüneteket Sensodyne fogkrém segítségével enyhíthetjük, vagy  súlyosabb esetben parodontológus kolléga segítségét kérjük az íny „visszanövesztésére”.

Másik lehetőség, ha a két fog közötti területen apró szuvasodás alakult ki, ezt jelzi a fájdalom. Ilyenkor feltétlenül keressük fel fogorvosunkat, hogy a kicsi lyukat töméssel gyógyítsa meg.

Előfordulhat hideg érzékenység akkor is, ha nagyon mentholos fogkrémre váltunk, az néhány napos használat után érzékennyé teheti fogainkat, különösen, ha már ínyünk visszahúzódott. A fogkrém leváltásával enyhülni fognak a panaszok.

Sok savas gyümölcs, ital fogyasztása után is lehet hidegre érzékeny a fogunk, ilyenkor tiszta vízzel kell kiöblíteni a szánkat evés, ivás után, hígítani kell a savas ételek, italok hatását.

Ha a fog fájdalmat jelez hideg étel, ital elfogyasztása után és ez a fájdalom elhúzódik, nem szűnik meg azonnal, ez mélyebb szuvasodást jelent, vagy akár fogbélgyulladást is jelezhet. A kezelés miatt érdemes minél előbb fogorvoshoz menni, ilyen panasznál sokszor gyökérkezeléssel lehet a fogat meggyógyítani.

Érzékeny a fogam melegre! Mi okozhatja a panaszomat? Mit kell tennem?

Meleg étel, ital elfogyasztása után jelentkező fogfájás hátterében nagy valószínűséggel a fogbél elhalása áll. A fájdalmat a gyökércsatornában lévő baktériumok gáztermelése okozza, a gáz a meleg hatására kitágul és ezt a feszítést érzi az ember fájdalomnak. A fogbélelhalás kialakulhat mély szuvasodás, vagy mély tömés miatt, korona alatt is elhalhat a fog, de meleg érzékenységet okozhat régi, vagy inkorrekt gyökértömés is, amikor a csatornában maradtak baktériumok. Ezekben az esetekben fontos felkeresni fogorvost, ilyenkor a gyökérkezelés, vagy a régi gyökértömés eltávolítása elkerülhetetlen. A kezelés előtt Rtg felvétel készül a fogról, amelyen látszik a fájdalom oka is, gyakran felfedezhető a gyulladás, vagy már a meglévő ciszta.

Mi lehet az oka, ha a fogam ráharapásra érzékeny? Várjak, majd elmúlik, vagy keressem fel a fogorvost?

Amikor a fog egy kicsit hosszabbnak, magasabbnak tűnik ráharapásra, annak oka a gyökércsúcs körüli gyulladás lehet. Ez a folyamat a fog elhalása után következik be, a gyökércsatornában felszaporodó baktériumok toxinjai a gyökércsúcson keresztül eljutnak a gyökeret körülvevő kis „résbe”, a szervezet védekező mechanizmusa a gyulladás, ennek tünete a meghosszabbodott, ráharapásra érzékeny fog. Ez a folyamat magától nem gyógyul meg, sőt a gyökércsúcs körüli elváltozás egyre nagyobb lehet. A diagnózis felállításához Rtg felvétel szükséges, ezen általában már jól látható a gyulladás, vagy a ciszta. Gyökérkezeléssel a folyamat gyógyítható, nagyobb elváltozás esetében a szájsebészeti beavatkozás, vagy fogeltávolítás  is szükségessé válhat.

Most készült el a tömésem és mégis érzékeny, fáj a fogam, miért, mit tehetek?

A fog tömése utáni érzékenységnek, fájdalomnak számos oka lehet. A szuvasodás mélysége nagyban meghatározza a következményeket, így lehet az utókezelés egyszerű, de lehet súlyosabb  is.

  • Ha a szuvasodás nem volt túl mély, a tömés után mégis érzékeny maradt a fog, annak egyik oka lehet, hogy a tömés kicsit magas maradt, ilyenkor érdemes visszamenni a rendelőbe, hogy a fogorvos korrigálja a magasságot. Ha ezt nem tesszük meg, a fog később, a túlzott terhelés miatt, akár gyökérkezelésre is szorulhat. Zsibbadtan nehéz megítélni, hogy kényelmes-e a tömés, a fogorvos sem tudja mindig pontosan megítélni, hogy a magassága megfelelő, vagy sem. A másik oka a ráharapási érzékenységnek abban keresendő, hogy a fúrás során a fog belső, dentinnek nevezett szövete is érintett, amely a tömés után néhány napig érzékeny maradhat, általában ez a tünet spontán elmúlik, de néhány esetben az érzékenység megmarad. Ilyenkor vissza kell menni a fogorvoshoz, új tömésre, vagy más tömési technikára van szükség.
  • Ha a szuvasodás közepes nagyságú volt, a tömés után érzékenység, fájdalom jelentkezik, ennek egyik oka lehet, hogy a tömés magaságát nem sikerült jól beállítani, pl. a zsibbadás miatt. Ebben az esetben a fog ráharapási érzékenységét könnyen meg lehet szüntetni a tömés korrekciójával. Másik oka lehet, hogy a tömés készítése során az anyagában feszültség keletkezett, amit a tömés cseréjével lehet orvosolni.
  • Ha a fogban már mély volt a szuvasodás, az üreg kialakításakor a fogorvos úgy ítélte meg, hogy a fogbél még nem fertőzött, a tömés elkészíthető. Amennyiben a fogbélben már a fertőzöttség nem tud regenerálódni, fogbélgyulladás, majd fogbélelhalás következhet be. Ezt az állapotot sajnos még Rtg felvétel készítésekor sem lehet mindig pontosan megállapítani, hiszen a fogbél állapotát a fogorvos nem látja fúráskor, ha nem nyílik meg a gyökércsatorna. Ilyen esetekben gyógytöméssel esetleg a fog életben tartható, a folyamat visszafordítható, de sokszor a gyökérkezelés már elkerülhetetlen.

Korona alatt érzékeny a fogam, mi lehet az oka?

A korona elkészítéséhez a fog anyagából körkörösen kb 1.5 mm foganyagot kell eltávolítani az esztétikus pótlás érdekében. Ilyenkor eltávolításra kerül a fogat kívülről borító zománc és le kell csiszolnunk az alatta lévő dentin anyagából is a korona minőségétől függően. A fémkerámia koronához több foganyagot kell „feláldozni”, a porcelán, vagy a cirkon koronához kevesebbet. A szabálytalanul álló, vagy bedőlt fog tengelykorrekciójához a fog egyik oldalából szintén több foganyag eltávolítása szükséges. A csiszolás során a fogban lévő ideg közelebb kerül a felszínhez.  A friss korona felragasztása után néhány napig lehet érzékenység a fogban, ami magától el is múlik. Ha a csiszolást követően, a korona elkészültéig fájdalom tapasztalható, a fogat a korona végleges felragasztása előtt „ tesztelni” kell. Ideiglenes ragasztással ki lehet próbálni, hogy az érzékenység elmúlik-e, vagy gyökérkezelni kell a fogat még a végleges felragasztás előtt.

Ha egy régebbi korona alatt kezd érzékeny lenni a fog, az szuvasodást jelent, vagy ha gyökértömött  a fog, akkor gyökércsúcs körüli gyulladás lehet az oka a fájdalomnak. Ilyen esetekben a régi koronát el kell távolítani, ekkor diagnosztizálható pontosan a fájdalom oka, a Rtg felvételen látható, hogy milyen állapotban van a fog gyökere, ennek alapján kerül sor  kezelésre. Ez lehet egy tömés, vagy lehet gyökérkezelés, vagy a régi gyökértömés eltávolítása is, majd a kezelés után egy új koronát kell készíteni a fogra.

Letört a fogamból egy darab, mit tegyek?

Hogyan fordulhat elő, hogy az épnek hitt fogamból letörik egy darab, pedig csak puha dolgot ettem, nem is haraptam keményre? Sajnos a szuvasodást az emberek maguk a szájukban nem látják, épnek gondolt fogban a fogorvos már észreveszi, ha a fogzomác alatt ott lapul az üreg.  Régi töméseknél, különösen amalgámból készülteknél, a tömés széle mellett, két fog közötti részen az ínynél, alakulhat ki szuvasodás, amely kezdetben nem látszik, esetleg érzékeny lesz a fog hidegre, édesre, de a lyuk egyre nagyobb lesz, amelynek teteje harapáskor beszakad és a páciens csak akkor érzi a fogszövet hiányát. Ilyenkor célszerű felkeresni fogorvost, nem szabad halogatni a dolgot.

Előfordulhat az is, hogy a tömés mellett ahol  a foganyag nagyon vékony, keményebb étel fogyasztásakor ez a vékony rész lepattan, pedig nem is szuvas a fog. A fogszél éles lesz, sérti a nyelvet, vagy a nyálkahártyánkat. A kezelés lehet kisebb letörésnél leht tömés, nagyobb hiány esetén betét, vagy korona segít a probléma megoldásában.

Letörhet a fogunkból fogcsikorgatás, mélyharapás esetén is kisebb, nagyobb darab, ilyenkor érdemes elgondolkozni a fogszabályozáson, hiszen a az alap probléma csak így oldható meg.

Elestem, megsérült a fogam, mi lesz vele?

Fogbaleset következtében letörhet a fogból kisebb, nagyobb darab, vagy megrepedhet, vagy akár ki is eshet a helyéről. Fontos, hogy ilyenkor minél előbb keressük meg a fogorvost. A kisebb hiányokat töméssel el lehet látni, ha sérül, vagy megnyílik a gyökércsatorna, a gyökérkezelés nem kerülhető el, később korona kerülhet a fogra.

A fog sérülésén kívül ellenőrizni kell a fogágy állapotát is, fogbalesetnél annak sérülése is felmerülhet. Fontos 3 hónap múlva kontroll Rtg felvétel készítése!

Ha kiesik az egész fog, akkor a fogat vagy egy ún. „fogmentő” dobozban kell szállítani a fogorvoshoz, vagy a páciens szájában kell tárolni a kezelésig.  A fogat nem szabad lemosni, más folyadékba tenni, egy órán belül célszerű elérni a fogorvosi kezelést. Ilyenkor a fogat vissza lehet tenni a helyére, annak gyógyulására van esély, de garantálni nem lehet a 100%-os fogmegtartást. Gyerekeknél nagyobb az esély a fog megmaradására, de már az is eredmény, ha a többi fog kibújásáig fenn tudjuk tartani a helyén a kiesett fogat. Később majd lehet pótolni, ha szükség lesz rá.

Egészséges a fogam, még tömés sincs benne, mégis sötétebb, mint a többi! Mi történhetett vele?

A fogak sötétedését okozhatja sok színező anyagot tartalmazó étel, ital ( kávé, tea, vörösbor, Cola, színes gyümölcsök, szeder, áfonya, stb ) fogyasztása, de ebben az esetben minden fogon látszik az elszíneződés. Ha egyik fog sötétedését tapasztaljuk, annak oka lehet egy korábbi ütés, sérülés, amire már nem is emlékszünk, akár gyerekkorban történt baleset pl. A szürkülés általában a fog elhalását jelzi, ezt a fogorvos ki tudja szűrni. Néha a fog gyökerénél az ínyen tapasztalható egy kis dudor, vagy egy pattanásszerű elváltozás, amely hol látszik, hol eltűnik. Ez már egy komolyabb elváltozás jele, amit Rtg felvételen jól lehet látni. Feltétlenül fontos felkeresni fogorvost, a fog kezelése nem maradhat el, mivel súlyosabb következmény is kialakulhat.

Kis pattanásszerű dudor van az ínyemen, ami hol elmúlik, hol megduzzad? Menjek fogorvoshoz akkor is, ha nincs egyéb panaszom?

Ez az elváltozás a fog elhalását jelzi, akkor is ha nincs fájdalom. Ilyenkor Rtg felvételen jól látszik a foggyökér végén lévő kisebb, nagyobb elváltozás, ami azért nem okoz különösebb panaszt, mivel a felgyülemlő genny, váladék a „pattanásszerű” nyíláson keresztül kiürül. Ha ez a kis lyuk elzáródik, az arc feldagad és ilyenkor már komoly fájdalmat is lehet tapasztalni. Nem érdemes megvárni , hogy ez bekövetkezzen! Gyökérkezeléssel sok esetben gyógyítható a folyamat. Súlyosabb esetben a fog eltávolítása válhat szükségessé.

Alig bújt ki az első metszőfoga a gyermekemnek, máris fogbalesetet szenvedett. Mi lesz a sorsa ennek a fognak?

Ha csak egy kisebb darab tört le a fogból, annak gyógyítása kis töméssel könnyen megoldható. Nagyobb hiány esetében, mivel a fog előtörésekor még a gyökércsatorna záródása  nem fejeződött be, ún. gyógytöméssel látja el a fogorvos a sérülést és Rtg felvételen nyomon kell követni a záródást, ha ez bekövetkezett a fog végleges töméssel már ellátható. Ha a sérülés következtében az ideg olyan sérülést szenvedett, amely már nem visszafordítható, gyökérkezeléssel gyógyítható a fog. Az ütés nagyságától függetlenül célszerű évente nyomon követni a fog sorsát, mert előfordulhat, hogy csak évek múlva okoz tüneteket a fogbaleset.

Megütöttem a fogam, kicsit mozog, mit kellene tennem?

Ütés következtében mozgathatóvá válhat a fog, amikor a fogágy is sérül, ebben az esetben a fogat sínezéssel stabilizálni lehet. A sínezés a sérült fog szomszédos fogakhoz történő rögzítését jelenti, ez fogszínű tömőanyaggal történik, amely, ha a fog már stabilizálódott, ( kb 5 hónap eltelte után várható a rögzülés ), eltávolítható. Ha az íny már nagyon visszahúzódott a fogról, a sínezés hosszú távon a fogakon marad, ellenőrizni fontos, mivel lepattanhat belőle és ilyenkor javítani kell. Ha a fogbaleset következtében elhal a fog, gyökérkezelés is szükségessé válhat, ez a sínezéssel egy időben megtörténhet.

Most készült tömés a fogamba, mégis fájdalmat érzek, mi lehet az oka?

Tömés elkészítése előtt a szuvas részek, vagy egy régebbi tömés eltávolítása történik, az így elkészült üregbe kerül a tömőanyag. Az üreg mélységétől függ, hogy az ideg milyen közel kerül ehhez az anyaghoz. Ha sekély a lyuk, panaszmentes lesz a tömés után a fog, ha mélyebb volt a szuvasodás, az idegre már a baktériumok hatással voltak, ezt a hatást a fogorvos nem tudja megítélni, így adódhat elő, hogy tömés után érzékeny, fájdalmas lesz a fog. Ha az érzékenység néhány nap alatt nem múlik el, vissza kell menni a rendelőbe, ilyenkor a tömés kicserélése szükséges egy másik anyagra, vagy egy más technológiával kell a tömést elkészíteni. Ha az ideg fertőzöttsége már nem visszafordítható, túl mély üreg esetében gyakran előfordul, gyökérkezelni kell a fogat.

Tömött a fogam, nem látszik rajta semmi, mégis fáj, mi lehet az oka?

Régebbi töméseknél az üreg mélysége miatt előfordulhat, hogy az ideg fokozatosan elhal, amely sokáig  nem okoz panaszt, de egyszer csak fájdalmat érzünk. Ez a fájdalom jelentkezhet ráharapáskor, vagy melegre, vagy nagyon intenzív lehet hideg ingerre. Néha az ínyen kis dudor alakul ki, vagy egyik pillanatról a másikra feldagad az arc anélkül, hogy korábban gond lett volna a foggal.  Ilyenkor célszerű azonnal fogorvoshoz fordulni! A kezelés az eset súlyosságától függően gyökérkezelés, szájsebészeti beavatkozás, vagy akár a fog eltávolítása is lehet. Ezeket a következményeket el lehet kerülni, ha évente készül a fogakról panoráma felvétel és fogorvosi kontroll vizsgálaton veszünk részt, amikor a fogorvos már észreveszi, ha valahol panaszmebtesség ellenére is kezelésre van szüksége valamelyik fognak.

Mi a gócvizsgálat? Miért van rá szükség műtét előtt?

Vannak olyan betegségek a szervezetünkben, amelyek nem ott a szervnél keletkeznek, ahol a tüneteket észleljük, hanem valahol máshol lévő bakteriális betegség miatt alakulnak ki. Ezeket a betegségeket gócbetegségnek nevezzük, amely gyógyítása esetén a másik betegség is meggyógyul anélkül, hogy ott végeznénk a kezelést.

Ilyen góc lehet egy rossz, gyulladt fog, a fogágybetegség maga is, ahol sok-sok baktérium szaporodik fel és ezek a véráram útján jutnak el más szervekhez, ott betegséget generálva.

Az elhalt ideg miatt kialakuló ciszta is gócnak tekintendő, amely a szervezetben máshol okozhat megbetegedést, fájhat a térdünk, a könyökünk, vállunk, vesénk, vagy a szívünkben lehet következménye. Műtétek előtt a gócvizsgálat kizárja a bakteriális felül fertőződés lehetőségét, illetve a gócnak tekintendő fogak kezelését javasolja, hogy kizárja a kockázatokat amennyire ez lehetséges. Az évenként végzett fogászati szűrővizsgálattal kizárhatjuk ennek kockázatát!

Most készült tömés a fogamba, mégis fájdalmat érzek, mi lehet az oka?

Tömés elkészítése előtt a szuvas részek, vagy egy régebbi tömés eltávolítása történik, az így elkészült üregbe kerül a tömőanyag. Az üreg mélységétől függ, hogy az ideg milyen közel kerül ehhez az anyaghoz. Ha sekély a lyuk, panaszmentes lesz a tömés után a fog, ha mélyebb volt a szuvasodás, az idegre már a baktériumok hatással voltak, ezt a hatást a fogorvos nem tudja megítélni, így adódhat elő, hogy tömés után érzékeny, fájdalmas lesz a fog. Ha az érzékenység néhány nap alatt nem múlik el, vissza kell menni a rendelőbe, ilyenkor a tömés kicserélése szükséges egy másik anyagra, vagy egy más technológiával kell a tömést elkészíteni. Ha az ideg fertőzöttsége már nem visszafordítható, túl mély üreg esetében gyakran előfordul, gyökérkezelni kell a fogat.

Tömött a fogam, nem látszik rajta semmi, mégis fáj, mi lehet az oka?

Régebbi töméseknél az üreg mélysége miatt előfordulhat, hogy az ideg fokozatosan elhal, amely sokáig  nem okoz panaszt, de egyszer csak fájdalmat érzünk. Ez a fájdalom jelentkezhet ráharapáskor, vagy melegre, vagy nagyon intenzív lehet hideg ingerre. Néha az ínyen kis dudor alakul ki, vagy egyik pillanatról a másikra feldagad az arc anélkül, hogy korábban gond lett volna a foggal.  Ilyenkor célszerű azonnal fogorvoshoz fordulni! A kezelés az eset súlyosságától függően gyökérkezelés, szájsebészeti beavatkozás, vagy akár a fog eltávolítása is lehet. Ezeket a következményeket el lehet kerülni, ha évente készül a fogakról panoráma felvétel és fogorvosi kontroll vizsgálaton veszünk részt, amikor a fogorvos már észreveszi, ha valahol panaszmebtesség ellenére is kezelésre van szüksége valamelyik fognak.

Mi a gócvizsgálat? Miért van rá szükség műtét előtt?

Vannak olyan betegségek a szervezetünkben, amelyek nem ott a szervnél keletkeznek, ahol a tüneteket észleljük, hanem valahol máshol lévő bakteriális betegség miatt alakulnak ki. Ezeket a betegségeket gócbetegségnek nevezzük, amely gyógyítása esetén a másik betegség is meggyógyul anélkül, hogy ott végeznénk a kezelést.

Ilyen góc lehet egy rossz, gyulladt fog, a fogágybetegség maga is, ahol sok-sok baktérium szaporodik fel és ezek a véráram útján jutnak el más szervekhez, ott betegséget generálva.

Az elhalt ideg miatt kialakuló ciszta is gócnak tekintendő, amely a szervezetben máshol okozhat megbetegedést, fájhat a térdünk, a könyökünk, vállunk, vesénk, vagy a szívünkben lehet következménye. Műtétek előtt a gócvizsgálat kizárja a bakteriális felül fertőződés lehetőségét, illetve a gócnak tekintendő fogak kezelését javasolja, hogy kizárja a kockázatokat amennyire ez lehetséges. Az évenként végzett fogászati szűrővizsgálattal kizárhatjuk ennek kockázatát!

Mit jelent a gyökérkezelés, mikor elkerülhetetlen?

A fogak belsejében lévő ideg mindaddig ép marad, míg valamilyen külső behatás nem éri. Ez lehet szuvasodás, ütés, gyors fogszabályozás, mély harapás, csikorgatás, fogszorítás, mély tömés, mély nyaki kopás. Ezek következtében először gyulladás, majd fogbélelhalás következik be. A gyulladás lehet visszafordítható az időben elvégzett kezeléssel, de lehet visszafordíthatatlan is. Ez utóbbi esetében kerül sor a gyökérkezelésre, amely során a fogorvos eltávolítja a gyökércsatornákban lévő szövetmaradványokat, a felszaporodó baktériumokat, feltágítja a csatornákat a gyökércsúcsig, fertőtlenítő folyadékkal átöblögeti ezeket és végül gyógyszeres töméssel feltölti, majd ideiglenes töméssel látja el az üreget. A kezelés érzéstelenítésben történik, így fájdalommentes, de időigényes folyamat, türelemre van szükség a páciens részéről is. Vannak egy-, két- és többgyökerű fogak, így a kezelés hosszát a csatornák száma is befolyásolja. A kezelés közben nem lehet becsukni a szájat, nem lehet öblíteni, csak tátott szájjal végigülni a kezelést. A kezelés után, az ideg állapotától függően még néhány napig érzékeny lehet a fog ráharapásra, ettől nem kell megijedni. A többgyökerű fogaknál gyakrabban fordul elő panasz, heves fájdalom a kezelést követően, néha megdagadhat az arc is, ezt jelezni kell a fogorvos felé. A gyógyszeres zárásra szükség lehet több alkalommal is, ezt a fogorvos jelzi a beteg felé már  az első kezelés után.

Mit jelent a gyökérkezelés, mi történik ilyenkor a fogban?

Gyökérkezelés során a fogorvos teltárja a gyökérben lévő csatornát/csatornákat, eltávolítja a benne/bennük lévő fertőzött szövetmaradványokat, kitisztítja, fertőtleníti, majd gyógyszerrel tölti fel a csatornát/csatornákat, végül ideiglenes töméssel látja el az üreget. A fogaknak lehet egy vagy több gyökere, a gyökerekben lehet egy vagy több csatorna is, a csatornákban lehet elágazódás, két csatorna között lehet „híd”, de nagyon sok variációval találkozhatunk. A gyökérkezeléshez vékony csiszoló, reszelő tűket használunk, amelyek eltávolítják a fertőzött anyagokat a csatornákból, letisztogatják a csatornák falát. A kezelés során fertőtlenítő folyadékkal mossuk ki az üreget/üregeket, távolítjuk el a baktériumokat.  A csatornák néha szűkek, nem átjárhatók, a gyökércsúcsnál lehetnek kisebb seprűszerű elágazódásai, amit néha lehetetlen feltárni. A gyökerek nem minden esetben egyenesek, kisebb, nagyobb mértékben lehetnek görbék, ezért az ilyen foggyökerek kezelése, nagy kihívás, odafigyelést, szakértelmet, türelmet  igényel. A gyökérkezelés folyamata hosszadalmas, különösen a nehéz esetekben, nem is sikeres minden fognál, de kísérlet a fog megmentésére.

Miért fájhat a fog gyökérkezelés után?

Gyökérkezelés során a gyökérben/gyökerekben lévő csatornát/csatornákat tárja fel, tisztítja ki, fertőtleníti a fogorvos, amelynek során cél a gyökércsúcsig minden fertőzött anyagot eltávolítani. Ennek során a reszelő, csiszoló tűkkel elérhetjük a gyökércsúcsánál lévő gyökérhártyát, amely a kezelés után panaszokat okozhat. Ez a fájdalom néhány nap alatt elmúlik és panaszmentes lesz a fog, nincs teendő vele.

Ha a panaszok nem enyhülnek, az ok máshol keresendő, ebben az esetben el kell újra menni a rendelőbe, hiszen  lehet olyan feltáratlan csatorna, amely elkerülte a fogorvos figyelmét, mert mélyebben van, vagy az egyik csatorna elágazik, amely nem látható a Rtg felvételen sem. Ilyenkor CBCT felvétel készítése indokolt, amelyen pontosan láthatók a csatornák, azok elágazódásai, aminek alapján a rejtett csatornákat is fel lehet tárni.

Ha a gyökérkezelés előtt a fog már gyulladt volt, a gyulladás túljutott a gyökércsatornán, a gyökérkezelés ellenére még maradhatott ezen a területen baktérium, amely a gyógyszeres zárás után néhány nap alatt elpusztul, de addig a fog még fájdalmat jelez. 2-4 nap elteltével a panaszok enyhülnek, így csak türelem kell és nincs egyéb teendő.

Ha a gyulladás nagyobb fokú volt, a baktériumok a kezelés és a gyógyszer ellenére sem pusztulnak el, a panaszok nem enyhülnek, érdemes felkeresni a fogorvost, a fogat újból gyökérkezelni szükséges.

Ha a fog fájdalma többszöri gyökérkezelésre, fertőtlenítésre sem javul, annak oka a belső anatómiai szabálytalanságokban, feltárhatatlanságban keresendő, a fog eltávolítása válhat szükségessé.

Sok esetben a soft lézeres kezelés enyhítheti a fájdalmas panaszokat, hiszen a lézer elpusztítja a bacikat, fertőtlenít és  fájdalomcsíllapítis.

Mi a különbség a gyökérkezelés és a gyökértömés között?

Gyökérkezelés során a fogorvos  feltárja a fog gyökerében/gyökereiben lévő csatornát/csatornákat, feltágítja azt/azokat a  gyökércsúcsig, fertőtleníti és gyógyszeres töméssel látja el, majd ideiglenes töméssel lezárja az üreget.

Amennyiben a gyökérkezelés után 7-10 nappal a fog teljesen panaszmentessé válik, sor kerülhet a gyökértömésre. A kezelés során először ismét mechanikus eszközökkel, fertőtlenítő oldattal áttisztogatjuk a csatornát/csatornákat, majd kiszárítjuk és végül végleges gyökértöméssel látjuk el azokat. A gyökértömő anyag speciálisan a gyökér tömésére van kifejlesztve, ez lehet egy paszta és egy rugalmas anyag együttese, vagy lehet csak egy felmelegített rugalmas anyag, amelyek kitöltik a csatornát/csatornákat egészen a gyökércsúcsáig. Ennek „sikereségét” Rtg kontroll felvétellel ellenőrizzük. A gyökértömés után az üreget ideiglenes töméssel látjuk el, majd legkorábban két nap múlva, de egy hónapon belül szükséges a fog végleges rekonstrukciója, amely lehet egy betét, vagy egy borító korona.

Miért gyulladhat be egy gyökérkezelt fog?

A gyökérkezelt fog már nem tartalmaz ideget, de maradhatnak benne baktériumok, amelyek toxinjai a gyökércsúcson keresztül eljuthatnak a gyökérhártyához, a fogat körülvevő csontszövetbe. Ezeket a toxinokat a szervezet immunrendszere érzékeli, gyulladással próbál védekezni ellenük. A gyulladás tehát egy védekező mechanizmus, amelynek következménye lehet, ha a gyulladást nem szüntetjük meg, elváltozás a gyökércsúcsnál, a csont bomlása miatt kialakulhat ciszta, vagy nagyobb tályog is. Ezt fekete foltként látjuk a Rtg felvételen. Az antibiotikum ilyen esetekben nem segít a gyulladás megszüntetésében, felesleges szedni, újabb gyökérkezelés, gyógyszeres zárás  a megoldás, illetve szájsebészeti beavatkozás, vagy súlyosabb esetben a fog eltávolítása is szükséges lehet.

A gyökérkezelést követően egy hónapon belül szükséges a gyökértömés elkészítése, vagy panasz esetén, újabb gyökérkezelés. A hosszabb várakozás nem segíti a gyógyulást!

Miért fájhat egy régebben gyökértömött fog?

A gyökérkezelés, gyökértömés próbálkozás a fog megmentésére, de a legfontosabb lenne a gondos szájápolás, az évenkénti fogászati kontroll vizsgálat, a megelőzés. Ezek betartásával elkerülhető lenne, hogy nagyobb gyulladás  kialakulhasson a gyökércsúcsokon. Ha egy régebbi gyökértömött fog érzékennyé, fájdalmassá válik, annak általában a gyökércsúcs körül kialakult folyamat lehet az oka, amely felveti a gócbetegség gyanúját is.  Sajnos sokszor ezek a folyamatok sok esetben panaszmentesen zajlanak le, csak a Rtg felvétel ad információt meglétükről. Ha kezeletlen marad a gyulladás, az elváltozás egyre nagyobb lesz, előfordulhat, hogy minden előzetes panasz nélkül egyszer csak megdagad az arc és heves fájdalmat tapasztalunk a régi gyökértömött fogban. Az ilyenkor diagnosztizált gyulladás góc a szervezetben, kezelése meggyógyítja a szervezet más helyén tapasztalható gócbetegséget is.

Gócbetegség nevezzük azt a korfolyamatot, amely során egy a szervezet valamely részén fennállóhelyi gyulladásból a baktériumok vagy azok toxinjai a szervezet más területeire jutnak a vérárammal és megbetegítik az ott lévő szerveket. A helyi gyulladás a góc, a kiváltott betegség a gócbetegség. Akkor gondolunk gócbetegségre, ha valamely szerv betegségének nem találjuk a közvetlen kiváltó okát. Pl. egy fog is lehet góc, amikor a gyökércsúcson lévő baktériummal telt elváltozás látszik a Rtg felvételen.

Mi lehet az oka, ha egy gyökérkezelt fogban lüktetést, vagy hideg érzékenységet érzünk?

Amennyiben a gyökércsatornákat valamilyen anatómiai variáció miatt nem lehetett maradéktalanul feltárni, előfordulhat, hogy élő idegszövet marad a gyökércsatornákban. Ilyen esetben is előfordulhat lüktetés, hideg érzékenység, de ez elsősorban friss gyökérkezelés során jellemző, még a gyökértömés előtti gyógyszeres szakaszban. A gyökércsatornák lefutása, elhelyezkedése különböző variációkat mutat, lehetnek kisebb-nagyobb elágazódások, oldalcsatornák, hidak” a csatornák között, a gyökércsúcsnál seprűszerű kis csatornácskák és még számos eltérés, amely miatt a gyökérkezelés  nem minden esetben sikeres a legalaposabb kezelés ellenére sem. A fog megmentésére tett kísérlet a gyökérkezelés, az egy gyökerű fogaknál több esélye van a sikerességnek, mint a több gyökerű fogaknál.

Ilyen panasznál célszerű felkeresni fogorvost, újra gyökérkezelni kell a fogat, szükségessé válhat CBCT felvétel elkészítése is, amely megmutatja az anatómiai viszonyokat, a feltáratlan csatornákat.

Érdemes-e szedni antibiotikumot gyulladt fog esetén?

Fog panaszoknál antibiotikumot csak fogorvosi utasításra szabad szedni! Feleslegesen nem szabad terhelni a szervezetet! Gyulladás esetén azonnal fogorvoshoz kell menni és az ott javasolt kezelést kell elvégezni a fogon. Vannak olyan esetek, pl. egy gyulladt bölcsességfog, amikor szükséges az antibiotikum! De a fog gyökér körül kialakult folyamatoknál a gyökérkezelés és gyógyszeres zárás hatásosabb az antibiotikumnál. Fontos kiemelni, hogy az ilyen gyulladást a fog belsejében található baktériumok okozzák, az antibiotikumok ugyanis a fog belsejébe nem jutnak el! Az antibiotikum terápia ilyen esetben csak átmeneti enyhülést hozhat, a lényegen nem változtat.

Mikor kell kihúzni a gyökérkezelt, vagy gyökértömött fogat?

A gyökérkezelt fog kihúzása abban az esetben merül fel, ha

  • ha a gyökércsatornákat nem lehet megfelelően feltárni és kitisztítani az anatómiai variációk miatt
  • ha többszöri gyökérkezelés ellenére sem válik a fog panaszmentessé – a háttérben lehetnek: feltárhatatlan gyökércsatorna, repedés, fogágy-problémák
  • ha a gyökértömés ugyan megfelelő, de a csontos fogággyal van probléma, pl. túlzottan lesorvad a csont és az íny a fog mellől és az mozgathatóvá válik
  • ha általános egészségügyi panaszok miatt nagy a kockázata egy gyökérkezelt fog megtartásának, hiszen a gyökérkezelt fog jelenthet gócot is
  • ha a gyökérkezelt fog elreped, eltörik olyan módon, hogy azt már felépíteni csapos műcsonk és fogászati korona segítségével sem lehet.

Mikor jön szóba a gyökérkezelt fog kihúzása?

Mennyi a gyökérkezelt fog élettartama?

A gyökérkezelt fogak élettartamára nincs általános szabály. A gyökérkezelés egy utolsó mentsvár a fog megmentésére. A fogak egészségének megőrzése ugyanis nem a gyökérkezelés, hanem a megfelelő szájápolás (elsődleges megelőzés), majd az időben elkészített fogtömések (másodlagos megelőzés).

Amennyiben az elsődleges és másodlagos megelőzés kudarcot vall, és a fogat gyökérkezelni szükséges, ezt harmadlagos megelőzésnek hívjuk, azaz ez a kezelés már azt próbálja megelőzni, hogy a fogat el kelljen távolítani.

A gyökérkezelések egy része, a fogak anatómiai variációi, fertőzöttsége, egyéb problémák miatt a leggondosabb fogorvosi kezelés ellenére is kudarcot vall – ismét panaszossá válik, ciszta, vagy egyéb gócos gyulladás alakul ki.

Sikeresnek az a gyökérkezelés mondható, ahol 4 évvel a gyökérkezelés után a fog panaszmentes, gócbetegség tünetei nem tapasztalhatóak, röntgenen a fog tökéletesen egészséges képet mutat.

A gyökérkezelt fogak élettartamát 2 alapvető tényező befolyásolja:

  1. maga a gyökérkezelés és gyökértömés – mennyire sikerül az összes gyökércsatornát feltárni, kitisztítani, fertőtleníteni, majd tökéletes pontosan megtömni
  2. a gyökértömött fog felépítése – mennyire sikerül a fogat biztonsággal rekonstruálni. Ahhoz, hogy a gyökértömött fogakat minél hosszabb ideig megőrizhessék funkciójukat a szájban, javasolt ezeket a fogakat fogászati borítókoronával megerősíteni (pl. cirkon porcelán korona). A gyökérkezelt fog ugyanis elveszti nedvességtartamát, ezért porózusabbá, ridegebbé, törékenyebbé válik. A törékenység ellen a borítókorona a megfelelő segítség.

Pattanásszerű van az ínyemen, mi lehet az oka?

Tegnapelőtt még semmi nem volt az ínyemen, tegnap már olyan kiemelkedés volt rajta, mint egy pattanás, ma nem látok rajta csak egy kis pirosas foltot.  Pedig nem fáj a fogam, mi történhetett?

Ilyen esetben feltétlenül fel kell keresni fogorvost, mivel a kis pattanásszerű kiemelkedés egy gyulladásos, gennyes folyamat levezetődése. Amikor a genny felgyülemlik, megjelenik a „pattanás” az ínyen, amikor a genny kiürül, ez a kis kiemelkedés eltűnik, csak egy kis piros folt jelzi a helyét.

A genny baktériumokkal és szövetmaradványokkal telt váladék, mely lehet a gyökércsatornában, a gyökér csúcsán keresztül bejuthat a fogágyba, a környező csontszövetbe és nagyon súlyos következményei, szövődményei lehetnek, ha nincs kezelve a fog. Miért hal el egy fog?

A mély szuvasodás, amely dugig van bacival, a fogbél gyulladásához, majd elhalásához vezethet, amely során baktériumok, elhalt szövetmaradványok juthatnak a csontszövetbe, ott a szervezet védekező mechanizmusa próbál szembeszállni a bacikkal. Ennek eredménye lehet a genny. A genny utat törhet magának a csontban, és az ínyen, mint egy „pattanás” megjelenhet, ezt hívjuk fisztula nyílásnak, ezen keresztül tud kiürülni. Ha a genny felgyülemlik,  megdagad az íny, az arc, ami gyakran nagy fájdalommal jár, de néha lehet panaszmentes is a folyamat, amikor az arcduzzanat egyik napról a másikra következik.

Hogyan alakulhat ki egy gennyes gyulladás? Meg lehet előzni?

A gennyes gyulladás megelőzhető természetesen, ha évente felkeressük a fogorvost, OP felvétel készül a fogainkról, betartjuk a szájhigiénés szabályokat és nem fekszünk le alapos fogápolás nélkül soha. A kezdeti kis szuvasodások könnyen orvosolhatók, de ha a szuvasodást okozó bacik közel kerülnek a gyökércsatornában lévő ideghez, ott kezdetben csak próbál az ideg elhatárolódni tőlük, de egy idő után gyulladás, majd fogbélelhalás alakul ki. Ilyenkor még egy gyökérkezelés segíthet a folyamat megállításában, de ha ez elmarad, akkor a gyulladás továbbterjed a gyökércsúcson keresztül a környező szövetekbe, ahol gyökérhártya gyulladást, majd csonthártyagyulladást okozhat. Ennek kezelése már bonyolultabb, hosszadalmasabb, gyakran a fog elvesztéséhez vezethet.

Nem érdemes megvárni ezt az állapotot, évente kontroll vizsgálatra elmenni sokkal egyszerűbb és olcsóbb dolog!

Gennyes gyulladás kialakulhat gyökérkezelt fog gyökércsúcsa körül is, ha a gyökérkezelés során maradtak baktériumok a csatornában, vagy egy csatorna a leggondosabb kezelés ellenére is, feltáratlan maradt, vagy ütés érte a fogat és ennek következtében alakul ki a fogbélelhalás. Fontos tudni a gyökértömött fogakról, hogy évente ellenőrző Rtg felvételt kell róluk készíteni az esetleges kóros folyamatok kiszűrése miatt.

Milyen tünetekből lehet gennyes gyulladásra gondolni?

Nagyon sok tünet mutat rá, ha gennyes gyulladás van a fogon:
-érezhetünk heves fájdalmat egy adott területen,
-lehet a fog melegre érzékeny,
-enyhébb gyulladásnál lehet feszítő érzés a fog gyökerénél,
-megduzzadhat az íny, lehet rajta pattanásszerű kiemelkedés, amelyből genny ürülhet, ez időnként nagyobb, máskor kisebb lehet,ezt nevezzük fisztulának, amelyen keresztül a felgyülemlett genny ki tud ürülni,
-megdagadhat az egész arc,
-ráharapásra lehet érzékeny a fog,
-olyan érzésünk lehet, mintha a fog „hosszabb” lenne, mint korábban,
-megduzzadhat a nyaki nyirokcsomó,
-lehet lázas is az ember,
-súlyosabb esetben lehet rossz a leheletünk,
-nyomásra érzékeny lehet a fog gyökércsúcsánál az íny.

Ilyen esetekben nem szabad halogatni a fogorvosi kezelést! Már enyhe panasz esetén is érdemes időpontot kérni a rendelésre!

Mit csinál a fogorvos, ha gennyes a fogam?

A gennyes fog kezelése időigényes folyamat, egy biztos, hogy nem gyógyul meg magától. A kezelés előtt Rtg felvételt kell készíteni, ahol pontosan lehet látni, hogy melyik a beteg fog, mekkora az elváltozás, érintett-e a szomszédos fog, mit lehet várni a kezeléstől, illetve egyáltalán meg lehet-e a fogat tartani, vagy el kell távolítani. A fogmegtartó kezelés során gyökérkezeléssel, gyógyszeres zárással a gyulladást le kell húzni, a bacikat el kell pusztítani, majd gyökértöméssel, végül betéttel, vagy koronával kell ellátni a fogat. Sajnos nem minden esetben gyógyul meg a folyamat a gyökérkezeléssel, szükségessé válhat szájsebészeti beavatkozás is. A gennyes fogak gócnak tekintendők, így a gócbetegség gyanúja esetén sokszor a fog eltávolítása a legjobb megoldás, hiszen ha a fog okozza a szervezetben máshol a megbetegedést, a fogeltávolítással a másodlagos betegség is meggyógyul.

Szedjek-e antibiotikumot, ha gennyes a fogam?

Antibiotikumot csak fogorvosi utasításra szabad szedni!

Az antibiotikum csak tüneti kezelés, ideig-óráig elmulaszthatja a panaszokat, de a baj maga nem szűnik meg, nem pótolja a gyökérkezelést, csak elódázza a betegséget és még súlyosabb állapotba kerülhet a fog, és az egész szervezet is. A bajt ott kell megszüntetni, ahol keletkezett, márpedig a gennyes folyamat a fog gyökeréből indult ki, így a gyógyítását is ott kell elvégezni.Van olyan eset, amikor feltétlenül szükséges a fogászati kezelést megtámogatni antibiotikummal, de csak a kezeléssel együtt lesz hatásos!

Milyen bajt okozhat egy gennyes fog?

A genny baktériumokat és elhalt szövetmaradványokat tartalmaz, melyet a szervezet immunrendszere, annak állapotától függően, megpróbál kiiktatni. Egy ideig tünetmentes lehet a folyamat, de előbb-utóbb erős fájdalom, feldagadt íny, fisztula, megduzzadt arc, gócbetegség lesz a következmény, ráterjedhet a folyamat a szomszédos fogakra, amikor már a páciens nem kerülheti el a fogorvosi kezelést. A gennyes folyamat nem gyógyul meg soha magától, ezt nagyon fontos tudni! A tünetmentesség, nem jelenti a gyógyulást! A szervezet védekező rendszere egy darabig panaszmentesen dolgozik, de egyszer csak előjönnek a súlyos tünetek.

A gennyes gyulladás súlyosabb következménye lehet egy vagy több fog elvesztése, nagyobb csontveszteség, amely a későbbi fogpótlás lehetőségét is beszűkíti, gócbetegség, mely nem kerül könnyen felismerésre, a gyulladás mellkas felé terjedése súlyos, életveszélyes állapot kialakulásához vezethet.

Már az első apró jel megjelenésétől fel kell a fogorvost keresni, nem szabad halogatni, várni a kezeléssel! Az ínyen látható kis duzzanat, „pattanás”, nyomás érzékenység felveti a gyulladás gyanúját, azonnal hívja fel a fogorvosi rendelőt és kérjen időpontot!

A kezelés előtt Rtg felvétel készül a fogról, amelyen látszik a folyamat súlyossága, a fog, amelytől kiindul a gyulladás, az ok és a következmény. A gyökérkezelés lehet az enyhébb esetekben a megoldás, de a sokáig kezeletlenül maradt fog elvesztéséhez is vezethet a betegség, hiszen súlyos esetben már  fontosabb feladat a gyulladás tovább terjedésének megakadályozása,  mint a fog megtartása. Egyszerűbb a bajt megelőzni, mint kezelni!

Hogyan történik a gennyes fog kezelése?

A gennyes fog soha nem gyógyul meg magától! Kezelése súlyosságától függ. Enyhébb folyamatnál a fogról először Rtg felvétel készül, majd gyökérkezelni kell a fogat, ha már gyökértömött a fog, fontos a régi gyökértömés eltávolítása. A gyökérkezelés során a mechanikus tisztítás mellett fertőtlenítő folyadékkal átöblítésre kerül a csatorna, majd gyógyszeres feltöltés után a fog üregébe ideiglenes tömés kerül. A további kezelés a fog jelzésétől függ, lehet, hogy a gyógyszeres kezelést meg kell néhányszor ismételni.  Amikor a fog már teljesen tünetmentes, a folyamat Rtg felvételen is látható módon gyógyul, elkészülhet a gyökértömés, majd a fog végleges restaurációja, amely vagy betét, vagy korona lehet.

Arc duzzanat esetén szükség lehet párakötésre, amely során a szövetek között lévő fertőzés „beolvad”, gennyé alakul, ekkor lehet csak megnyitni és levezetni a gennyet. A gennyes fog érzéstelenítése teljes mértékben nem lehetséges, ezért sok esetben a gyulladás lehúzása az elsődleges cél, csak utána célszerű a foghúzás, hogy a zsibbasztást el tudja a fogorvos végezni megfelelő mélységben.

Fisztulás fognál a Rtg felvétel után gyökérkezelés, vagy a régi gyökértömés eltávolítása történik, gyógyszeres zárást követően ideiglenes tömés kerül a fogba. Kisebb gyulladásnál már az első kezelés is sikeres lehet, így a második alkalommal már sor kerülhet a gyökértömésre és pár nap múlva a fog végleges ellátásaként betét, vagy korona kerülhet a fogra. Nagyon fontos, hogy akkor tekinthető gyógyultnak egy fisztulás fog, ha egy év múlva készült Rtg felvételen már nincs nyoma a gyulladásnak. A panaszmentesség még nem jelenti a gyógyulást!

Súlyosabb esetben a gyökérkezelés mellett szükség lehet a gennyes zacskó magnyitására, a genny levezetésére, antibiotikumos kezelésre, szájsebészeti beavatkozásra, de akár a fog, vagy fogak elvesztése is szóba jöhet. Ilyen esetekben mindig a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés a legfontosabb feladata a fogorvosnak!

Mit tegyek, koronás fogam fáj, duzzadt az ínyem?

A korona alatt is elhalhat a fog, amely ha kezeletlen marad, kialakulhat a gyulladás, akár gennyes folyamat is. Korona akkor kerül a fogra, ha hiányt szeretnénk pótolni, vagy nagy tömés van a fogban és már esztétikailag sem megfelelő, vagy már tömés nem készíthető az üregbe. A fog belsejében zajló folyamatok sokáig nem felfedezhetők még a fogorvos számára sem. A nagy tömések közel vannak a gyökércsatornához, melyben lévő ideg egy darabig képes elhatárolni magát a töméstől, a szuvasodástól, de egy idő után gyulladás alakul ki a csatornában, amely egy zárt falú tér, ahol a gyulladás miatt fellépő nyomást az ideg rövid ideig kompenzálni képes, regenerálódik, de a tartós nyomás miatt elhalhat. A csiszolás során túl melegedhet a fog, amely néha a fog elhalásához vezethet, különösen, ha már a fogban mély tömés miatt az ideg sérült.  Ha a fog az elhalást követően kezeletlen marad, a bacik és az elhalt szövetmaradványok a gyökércsúcson keresztül a csontszövetbe jutnak ott csontpusztulást okozva. A szervezet immunrendszere állapotától függően próbál védekezni a bacik ellen, egy darabig tünetmentesen, de előbb vagy utóbb a folyamatnak látható jelei lesznek. Érzékeny lesz a koronás fog ráharapásra, nyomásra, hosszabbnak érzi az ember a fogát,  megduzzad az íny, vagy az arc, fisztula jelenik meg az ínyen, amikor a genny utat tört magának és spontán ki tud ürülni. Sajnos a gyökérkezelt, koronázott fogak végén is lehet gennyes folyamat, ha a gyökérkezelés során nem pusztult el az összes baktérium a gyökércsatornában, vagy kezeletlen csatorna maradt a fog gyökerében a leggondosabb ellátás ellenére is.  Az is előfordulhat, hogy a gyökérkezelt, koronázott fog szuvasodik a korona alatt, amit a páciens nem érez, a szuvasodás következtében a gyökértömés fertöződik és így alakul ki a gennyes folyamat.

A gyökérkezelt fogak gennyes elváltozásainak a kezelésénél minden esetben a régi gyökértömés eltávolítása szükséges, ehhez el kell a koronát távolítani, különösen, ha szuvasodás látszik a korona alatt.

Lehet-e érezni a szuvasodást a gyökérkezelt, koronázott fogaknál?

A szuvasodás a gyökérkezelt, koronázott fogaknál fájdalmat, érzékenységet nem okoz, hiszen a fog már nem él, szájszagot, rossz leheletet tapasztalhatunk, amit önmagán ritkán érez az ember, fogmosáskor vérezhet az íny a korona mellett, beakadhat a rostos étel a fogaink közé, elszakadhat a fogselyem, a fogköz tisztító kefe bűzös használatkor, sok fogkő szaporodhat fel az üregben.

A fogorvosi kontroll vizsgálat során a Rtg felvételen jól látszik a szuvasodás, érdemes évente felkeresni a fogorvost, dentálhigiénikust, mert a szuvasodás megelőzhető a helyes fogápolással és, ha a fogorvos, vagy a dentálhigiénikus látja, hogy nem megfelelő technikával mossa a páciens a fogait, megtanítja a helyes módszert, tanácsot ad a fogkefe és a fogkrém kiválasztásában, megtanítja a fogselyem és a fogköztiszttó kefe használatát. Ily módon megelőzhető a szuvasodás, ami a korona eltávolítása nélkül nem gyógyítható, tehát meghosszabbítható a korona, vagy a híd élettartama is, amivel pénzt is spórolhatunk!

Leesett a koronám, mi történhetett vele?

A koronákat speciális ragasztóanyaggal rögzíti a fogorvos a fogakra, amelyek között vannak ideiglenes és végleges ragasztók. Az ideiglenes ragasztóval az ideiglenes koronákat, hidakat rögzítjük a lecsiszolt fogakra, hogy azokat a végleges fogpótlás elkészültekor könnyen le tudjuk venni. Ezen anyagok rögzítő ereje nem túl sokáig, max. egy hónapig tart. Az ily módon felragasztott koronákkal rágózni nem szabad és kerülni kell a ragadós ételeket, pl. nokedli, sztrapacska. Az így felragasztott korona leeshet, de kidobni nem szabad, el kell menni a fogorvoshoz és ő visszaragasztja a helyére. Ideiglenes ragasztást használunk a végleges koronák esetében akkor, ha a lecsiszolt fog nem gyökértömött és az ideiglenes korona alatt érzékeny volt, vagy valamilyen probléma merült fel a rágásnál, esetleg  elégedetlenek vagyunk a színével, vagy formájával  és szeretnénk, ha a páciens néhány napig használná az új pótlását, véleményt mondana róla a végleges rögzítés előtt. Így könnyebben tudunk korrigálni rajta.

A végleges ragasztásra sincs élethosszig tartó garancia. A korona mellett szuvasodhat a fog nem megfelelő szájhigiénia, vagy ínysorvadás miatt, amit magunk nem biztos, hogy észre veszünk, különösen gyökértömött fogak esetén.Túlterhelődhet a fog, ha híd van rajta és több hiányzó fog pótlásával nagyobb rágóerőt kell viselnie, ami a fogágy pusztulásán észlelhető, csikorgathat a páciens, amikor a korona éjjel is záróharapásban van és folyton mozgatja a csikorgatás. Túl kicsi a csonk, nem képes elviselni a ránehezedő erőket, kicsi a ragasztási felület, nagy a terhelés.  Erősebb ütés éri a koronázott fogat és alatta letörik a fog. Ezek miatt fordulhat elő, hogy a korona leesik a fogról. Minden esetben fel kell a fogorvost keresni, pontos állapot felmérés szükséges az ok felderítéséhez.

Mennyi időt kell kibírni egy korona felragasztásának?

Erre nem lehet egyértelmű választ adni, nagyon sok tényező befolyásolja a kihordási időt. Függ a pillérfog és a fogágy állapotától, a  kiindulási helyzettől, hogy tömött, gyökértömött volt-e a fog, hogy mennyi foganyag maradt a lecsiszolás után, milyen a szemben lévő fog,  hogyan érintkeznek egymással ezek a fogak, milyen a páciens harapási formája, mennyi foga van a szájában, csikorgat-e éjszaka, volt-e fogszabályozva korábban a fogsor, mennyi hiányzó fogat pótol a híd, milyen terhelés kerül a pillérfogra. Ezek a dolgok mind befolyásolják egy fogpótlás élettartamát, jósolni nem lehet és nem is érdemes. Az biztos, hogy életünk végéig nem tudunk használni egy fogpótlást, az időnként cserére szorul. A régebbi ragasztóanyagok korábban elengedtek, mint az újabb technológiával készültek. Ha a korona alatt szuvasodik a fog elégtelen szájápolás miatt, vagy gyökértömött a pillérfog és nem érzi a páciens a romlást, vagy ütés érte a fogat és eltört a korona alatt, ezek miatt is leeshet egy korona.

Az implantátumokra gyakran ragasztjuk olyan anyaggal a koronákat, amelyeket könnyebben le tudunk venni a felépítményről, ha valami történik velük, pl ütés miatt lepattan a porcelán a koronáról. A leesett koronát, hidat nem lehet minden esetben visszaragasztani  a helyére, a Rtg és az állapot felmérés alapján dönti el a fogorvos a teendőket. Ne halogassa a rendelő felkeresését, mert, ha hosszabb ideig nincs szájban egy korona, vagy híd, nem biztos, hogy vissza lehet tenni a helyére, mivel a fogak egy kicsit elmozdulhatnak, dőlhetnek egymás felé. Minél előbb lássa fogorvos a szituációt, hogy valóban segíteni tudjon!

Szolgáltatások

Orvosaink és asszisztenseink az orvostudomány fejlődésével állandóan lépést tartva, folyamatos képzésekkel csapatmunkában arra törekednek, hogy Ön a lehető legkellemesebb környezetben a legmagasabb színvonalú, komplex fogászati ellátásban részesüljön.

Hűségprogram

Hűséges pácienseinknek az Agident Hűség Program keretében évente egyszer ingyenes konzultációt tartunk. A Hűség Programban való részvétel egyetlen feltétele az évente ajánlott szűrővizsgálaton rendelőnkben való részvétele. A kezelésről további részleteket itt találhat.

Partnerek

Rendelőnkben a készpénzfizetésen lehetőségen túl az alábbi fizetési lehetőségek vannak:
✔ Fizetés bankkártyával
✔ Fizetés SZÉP kártyával
✔ Fizetés egészségpénztári kártyával